2008. augusztus 29., péntek

LA REBELION DE LAS MUERTAS (1972)

Leon Klimovsky, spanyol
 
Történetünk '68-tól datálódik, a The Beatles ellátogat Indiába, a spiritualitás őshazájába. Londonon India-őrület uralkodik, a hasisárusokon kívül a személyi jógi-trénerként elhelyezkedő indiai szakácsok is megtalálták számításukat, és adtak ihletet a mágikus dolgokra mindig is nyitott Naschynak, hogy új produkciójában egy Londonban praktizáló szupergurut alakítson.


Naschyról minden eszembe jut, csak nem egy fakír, de hát volt ő már hősszerelmes Drakula is, annak ellenére, hogy a fizimiskájához jobban illene egy házhoz járó mosógépszerelő. A bölcs gurunak van egy velejéig gonosz ikertestvére - az eltorzult arcú Kantaka a ködös angol vidéken áldoz a Sátán oltárán. Naschyból kettő nem elég, gondolta a forgatókönyvíró (=Naschy), és osztott neki egy harmadik szerepet is, a jó öreg Ördögét!

Sympathy For The Devil

Ha három Naschy sem bizonyul elegendőek, hogy a terrortól sikítva ájuljunk a szék alá, akkor majd a negyedik fog gondoskodni rémálmainkról. A maszkos vudu-gyilkos a temetőket járva kelti életre a nőnemű, lenge hálóingben eltemetett halottakat, hogy azok aztán mindenféle gonosz dolgokat cselekedjenek. Ez eddig négy Naschy egy áráért. Nem rossz...

Hell Awaits

Az indiai miszticizmus, haiti vudu és az öreg kontinens sátánizmusa közti szoros összefüggést lehet, hogy nem hagyná jóvá az MTA Vallástudományi Intézete, de milyen szép példa arra, hogy ennyi féle-fajta világnézet igenis meg tud férni egymás mellett. Aki pedig nem talál sok értelmet abban, amit eddig leírtam, az ne aggódjon, a sztori teljesen mellékes ahhoz az atmoszférához képest, amit Klimovsky teremtett.

Suicide Solution

A veterán rendező legérdekesebb munkáinak gótikus ruszticizmusa - THE VAMPIRE'S NIGHT ORGYLA SAGA DE LOS DRACULA {mindkettő Naschy nélkül} - itt ugyan nem tud igazán érvényesülni, de a kicsit groteszk, kicsit szürreál Klimovsky-touch nagyon is tetten érhető, megfejelve olyan zenével, amihez hasonlót horrorfilmben még nem hallhattunk. Juan Carlos Calderón az egyik legjobb kortárs spanyol jazz-zeneszerzőként van számon tarva, a '73-as Eurovíziós Dalfesztiválra komponált Eres tú című örökzöld boldog jogtulajdonosa. Felkérni Calderónt egy horrorhoz nagyjából olyan ötlet, mintha Seress Rezsőnek kellene vezényelnie a HELLRAISER-t - a végeredmény nem is akármilyen! Calderón még egy Naschy-projekthez szolgáltatta jazzmuzsikáját (THE BLUE EYES OF THE BROKEN DOLL), majd vége szakadt a különös együttműködésnek. Pedig milyen jól hangzott volna a THE HUNCHBACK OF THE MORGUE legelborultabb pillanataiban egy szaxofonszóló!

Helter

Skelter

A Holtak ribilliója (VENGEANCE OF THE ZOMBIES) semmiképp sem a legjobb katalán horror, de különleges kisugárzása arra ösztökélt, hogy egy röpke év alatt négyszer is megnézzem, ötödszörre pedig visszafele, mert egy neves barcelonai parapszichológus szerint rejtett üzeneteket tartalmaz. SATREUM SAL ED NOILEBER! Eurofakíroknak különösen javallott a megtekintése.





Gondolkodjunk előre, avagy hogyan előzzük meg a bajt a cenzúrával:

Take#1 "diszkrét" ☞spanyol

Take#2 "szexi" ☞export