2008. szeptember 18., csütörtök

VIJ (1967)

Г.Кропачёву, К.Ершову, a szovjet EVIL DEAD 2


Első látásra nem evidens, de a BLACK SUNDAY (Mario Bava, 1960) Nyikolaj Gogol "Vij" című elbeszélésének barokkosított változata. A Moszfilm irodalmi adaptációjában az orosz néplélek szőröstül-vodkástul benne maradt, mégis el lehet könyvelni horrorként, méghozzá a legjobbak közé!

A népmeseszerű történet egy teológus tanonc kálváriáját beszéli el, aki vakációja alatt találkozik egy igazi boszorkánnyal. A megszeppent kozák zavarában rögvest agyba-főbe veri, mire a rusnya öreglány visszanyeri eredeti alakját - gyönyörű fiatal lánnyá változik. Nem sokkal később gazdag házhoz rendelik a diákot, hogy imát mondjon egy haldoklóért. Midőn megérkezik, már elhunyt a lány, vagyis a boszi, akit nemrég sikerült agyonütnie. A fiúnak három éjszakát kell eltölteni a fatemplomba helyezett koporsó mellett...

Az orosz gyártású speciális effektusok úttörőjének, Alekszander Ptushkonak több munkáját vetítették nálunk (CSODÁLATOS MALOM, RUSZLÁN ÉS LUDMILLA), ő volt a kreatív erő a VIJ mögött is. A plasztikus képek és a néhol elképesztően hatásos hang- és képeffektusok a húsz évvel későbbi hongkongi SZELLEMHARCOSOK sorozatra emlékeztetnek, a befejezés talán még azokat is übereli. Vij színre lépése a fantazitörténelem 17 nagy pillanatának egyike. Az óperenciás tengeren túl, vagyis Angliában létezik egy DVD, ami jó befektetés a különlegességre vágyó eurohorror addiktoknak.