2008. október 15., szerda

FEMINA RIDENS (1969)

Piero Schivazappa, olasz pink


A nőgyűlölő CEO hétvégére elrabolja a csinos PR lányt, hogy saját otthonában tartson neki SM prezentációt a nők alsóbbrendűségéről. Hétfőn csak egyikőjük áll ismét munkába.


Egy brilliánsan kivitelezett, pop-artba csomagolt metzgeri színjáték, a "Nevető nő" (angolul valamiért THE FRIGHTENED WOMAN) a celluloidon is lezajlott szexuális forradalom relikviája, amely még ma is képes provokatívan szórakoztatni. Ezt elsősorban a szellemesen vizualizált, morbidba hajló ötleteinek köszönheti, megannyi kisebb és nagyobb (az oboás lányok gőzmozdonya nagyon nagy) meglepetést okozva a míves eurotikára fogékonyaknak.


A náci századosra kimunkált Philippe Leroy és az akkor még Istennőként tündöklő Dagmar Lassander jutalomjátékát egy csúcsformában lévő Stelvio Cipriani hangszereli lounge-nak csúfolt popzenéjével, a rendezést pedig egy lapon lehet említeni Yasuzo Masumurával (BLIND BEAST, szintén'69). Radley Metzger csak az angol változat preparálásáért volt felelős, de ha kiderülne, hogy ő "Schivazappa", én simán elhinném.


Sajnos a First Run kópiája úgy néz ki, mint amit kint hagytak a napon egész nyárra, így amíg nem jutok hozzá egy normális dvdéhez (angol Shameless kiadás), csak halvány fosbarna...elnézést, szépia sejtésem lehet, hogy milyen színekben pompázhat a maga remaszterelt valójában.