2011. április 30., szombat

MÁS NEGRO QUE LA NOCHE (1975)

Hol is hagytam abba... „Az igazi, nagy mexikói horrorfilmeket azonban máshol kell keresni.” (SANTO) A  mexihorror-klasszikus THE WITCH’S MIRROR társírója, Carlos Enrique Taboada egyike a latin-amerikai gótikusok nagymestereinek, köszönhetően annak a négy vagy öt kísértethistóriának, melyek referenciaértékkel bírnak az új spanyol/mexikói fantazirendezők számára is (Guillermo del Torro és társai). A legismertebb ezek közül a lánykollégiumban játszódó HASTA EL VIENTO TIENE MIEDO („Még a szél is fél”, 1968):


Egy öngyilkosságot elkövetett diák szelleme megkörnyékezi az iskola tanulóit, hogy segítségükkel bosszút álljon a szigorú igazgatónőn.
A hét évvel később készült MÁS NEGRO QUE LA NOCHE („Feketébb az éjszakánál”) sztorija sem kevésbé szellemes, de a felállás - talán a változó idők szelleméhez igazodva - éppen fordított: négy nemtörődöm, felettébb ellenszenves fiatal libertina költözik be egyikük nemrég elhalálozott nénikéjének házába. A végrendelet egyetlen kitétele: viseljék gondját az elhunyt öregasszony imádott fekete macskájának.


A spanyol nyelvű film Riccardo Freda ("A szellem"), Mario Bava („Vízcsepp”) és Edgar Allan Poe ("Fekete macska") mexikói örököse, de említhettem volna bármelyik olyan 1975 előtt készült alkotást, amiben van kísértetház, kontyos házvezetőnő, és viharfútta éjszakában huhogó kísértet. Bár könnyedén letagadhatna tíz évet a korából (és tíz percet a kissé hosszú játékidejéből), mégis valahogy imponáló az a latinos primersége, ami naivan azt feltételezi, hogy a néző még soha életében nem látott azelőtt hasonló horrorfilmet. Taboada nagyszerűen fényképezett munkájának tiszta zsánerlelkülete ebből a szempontból - és csakis ebből - talán mégsem esik oly messze El Santótól. Vizuál:






2011. április 26., kedd

INTRUDER (1997)

Tsang Kan Cheung, 香港


Mostanában olvashattuk a globális számítógépes hálózaton, hogy a Milkyway nyitni kíván a kínai piacra, legújabb produkcióival már a Népköztársaság moziközönségének ízlésvilágához próbál igazodni (nézze őket Mao Tze Tung). Ezen a ponton alighanem legszívesebben a pokolra kívánják az 1997-ben, vagyis a visszacsatolás évében bemutatott INTRUDER-t. Az egyetlen igazi cat.III sokker, ami Johnnie To műhelyéből kiszabadult, a Milkyway „Kína-szindrómája” a legsötétebb hangulatú kilencvenes évekbeli horrorfilmekkel vetekszik, mellesleg a tavaly bemutatott DREAM HOME is tartozik neki egy tiszteletkörrel.


A MOMENT OF ROMANCE sorozat Júliájaként népszerű Wu Chien Lien típusidegen szerepével vagy a Hong Kong Film Awards-ot célozta be magának, vagy korkedvezményes nyugdíjazását. A törékeny alkatú tajvani színésznő egy börtönviselt kínai nőnek a bőrébe bújik, aki Shenzenben meggyilkol egy Hong Kongból érkezett prostituáltat, majd annak identitását felvéve átjut a szigorú határellenőrzésen. Céltudatos pszicho-csirkénk („Félelmetes Csirke” az eredeti cím, a csirke a kínai szlengben kurvát jelent) amint megveti lábát az új hazában, befészkeli magát egy lúzer taxisofőr életébe.


Billy Tang ultrastilizált modorában forgatott, HKSC kékkel kifestett és ócska szintetizátorzenével hangszerelt háromkategória az öt évvel azelőtti true crime hőskor neo-barbarizmusát hozza vissza, megtörtént eset helyett egy tűzforró „veled is megtörténhet” aktualitást használva ki. Az 1996-98 közti MW filmek szkeptikus jövőképe az INTRUDER klausztrofób szocio-slashermozijában kristályosodik ki a legtisztábban, nyíltan konfrontálódva ’97 mumusával.


Az első- és utolsófilmes rendező, Tsang Kan Cheung (Stephen Chow sikervígjátékainak forgatókönyvírója!) saját mainland-fóbiáját elődeinél is cinikusabb módon teszi vászonra, kíméletlen metaforát nyújtva a recesszió sújtotta városállam sebezhetővé vált identitásáról, amit a kontinens – ha hihetünk egy cat.III worst case scenariónak - hidegvérrel be fog kebelezni. A kínai bűnözők gyakorta csak pénzszerzés reményében ugrottak át HK-ba, hogy aztán a zsákmánnyal hazatérjenek (LONG ARM OF THE LAW), itt viszont sokkal félelmetesebb a motiváció: ők maguk is hongkongi állampolgárokká akarnak válni. 


Magyar viszonyokra lefordítva a „23 millió román állampolgár” effektust torkon ragadó film ma már a női hormonokban tocsogó francia horrorokkal (MAGASFESZÜLTSÉG, BETOLAKODÓ, MÁRTÍROK) is rokonítható, de mivel nem önelégült splatterfejek hozták össze (Johnnie To kifejezetten idegenkedik a műfajtól), éppen csak annyi benne a gore, amennyi szükséges. Az INTRUDER egy apró, művészileg talán elhanyagolható lépés volt a szárnyait bontogató Milkyway számára, ám rögtön tegyük hozzá, hogy azóta sem kerültek ennyire közel a szakadék széléhez.


Interjú a rendezővel:

Miért határozott úgy, hogy első filmje műfajaként a Hong Kongra nem igazán jellemző thrillert választja?

Régi barátom, Johnnie To egy olyan költséghatékony projektet tervezett, amit majd rábízhat egy kezdő rendezőre. Johnnie, Wai Ka Fai és én közösen azon kezdtünk el gondolkodni, hogy a nevetséges költségvetésből hogyan csinálhatnánk egy jó filmet. Wu Chien Lien nem komika, ezért a hangvételnek komolynak kellett lennie, a romantikát pedig azért kellett kizárnunk, mert a büdzsénkből nem futotta volna híresebb férfi főszereplőre. A végén kitaláltuk, hogy egy igazi beszaratós horrort fogunk készíteni („to scare the shit out of people”). Semmi szellem, mágusok vagy szörny - olcsó poénok nélküli, valóságos horror lesz, ami bármelyik nézővel megtörténhet. Van ez a nő, aki Kínából Hong Kongba emigrál. Már belegondolni is félelmetes, hogy hány ember él Kínában, és hogy ezekről az emberekről nem tudsz az égvilágon semmit. Ezt az anonimitást akartam felhasználni.


A koncepció megformálásán kívül miben vette ki a részét Johnnie To?

Értem mire céloz, de szerencsémre Johnnie-nak akkortájt millió más dolga volt, nem volt ideje zavarni a forgatás során. Persze én is tisztában vagyok azzal, hogy egy nagyon erős kezű producer. Patrick Yau filmjein (EXPECT THE UNEXPECTED, THE LONGEST NITE) végig jelen volt és ő adta az utasításokat, de azok nagyobb költségvetésű produkciók voltak, míg az enyém rongyos 300 ezer dollárból készült. Az anyagi oldalát leszámítva nagyon örültem annak, hogy önállóan végezhetem a munkám.
Az INTRUDER már a legelejétől különbözik az addig készült hongkongi horrorfilmektől. Azt akartam, hogy a közönség sokkot kapjon a láttán, ezért aztán az sem érdekelt különösebben, ha III-as besorolást fog kapni. A fiatal közönséget amúgy sem akartuk megcélozni magunknak, úgyhogy eszerint is fogtunk hozzá: semmi kompromisszum, semmi engedmény a nézők felé.


Érdekes, hogy a nézőknek jó ideig fogalmuk sincs a tett elkövetése mögötti motivációról.

Ez nagyon fontos dolog, mert a horror-thrillerekben szerintem túl sok időt pazarolnak a magyarázatokra. Ezekben a filmekben inkább arra kellene törekedni, hogy a lehető legkevesebb információt adjuk ki, különben – ha már idő előtt megtudjuk a részleteket – a közönség elunja magát. Ezért van az, hogy a filmemben csekély konkrét információt osztok meg, ezzel pedig  a nézőt az áldozat szerepébe kényszerítem. Végig azt fontolgatod, hogy vajon Wu Chien Lien miért viselkedik úgy, mint egy pszichopata. Ha valóban csak az lenne, akkor nem lehetne mit kezdeni vele - egy őrült nő bármire képes, ez számomra túl egyszerű megoldás. Éppen ezért adtam neki motivációt: az, hogy a sok szörnyűséget józan ésszel teszi, csak még gonoszabbá teszi a karaktert.


Mit gondol Wu Chien Lien színészi képességeiről?

Annyit mondhatok, hogy ő Hong Kong és egész Ázsia egyik legjobb színésznője. A hongkongi debütje óta ismerem őt, és mindig lenyűgöz a profizmusa, hogy mennyire komolyan veszi a munkáját. Wu csak olyan filmeket vállalt el, amikre büszke lehet, még akkor is, ha a szerep kívül esik a megszokottól. Ez a hozzáállás nagyon ritka Hong Kongban, ahol a színésznők csak azon vannak, hogy minél több pénzt keressenek. De azok amúgy sem valódi színésznők...

Mint a legtöbb akkori Milkyway produkció, az INTRUDER is bukás volt. Mire véli ennek az okait?

A fő oka a To/Wai féle anyagi katasztrófáknak az a pozitív elemek teljes hiánya, a filmjeikből áradó reménytelenség. Ezzel természetesen nem lehet senkit se szórakozásra bírni. Az olyanok, mint a THE LONGEST NITE vagy az EXPECT THE UNEXPECTED csak nyugtalanná tették a nézőket. A közönség a mai napig nem akar hallani a valóságról, helyette olyan filmeket akarnak nézni, amik pozitív életszemléletet sugároznak. A másik oka a rossz fogadtatásnak az Johnnie To és Wai Ka Fai mozihoz való hozzáállásából fakad. Ők mindig a film tartalmi és technikai megvalósítását tartják a legfontosabbnak, és nem a box-office potenciált. Ahelyett, hogy rossz minőségű kasszasikereket csinálnának, ők inkább első osztályú buktákat forgatnak.


Az INTRUDER sem éppen az optimizmusáról híres.

Wai Ka Fai és én is a hatvanas években nőttünk fel, mindketten az utcán éltünk. Abban az időben Hong Kongban nagy volt a szegénység és az elégedetlenség. Lehet, hogy a keserű gyerekkori tapasztalatainkat tudattalanul tesszük be filmjeinkbe. De az INTRUDER végkicsengése nem teljesen reménytelen, épp ellenkezőleg: a férj és feleség pozitívan tekint a jövőbe azzal, hogy következő áldozatukkal még kegyetlenebbül bánnak el! (nevet)

Annak ellenére, hogy fillérekből készült, első filmje nagyon is magabiztos munka.

Nos, a történet volt a legfontosabb számomra, és ezért a lehető legegyszerűbben, mindenféle rendezői bohóckodás nélkül akartam leforgatni. Csak azért csináltam meg, hogy elmondhassam ezt a sztorit, minden egyes képkocka ezt szolgálja, semmi mást. Amúgy sem volt túl nagy tapasztalatom a rendezés terén, ezért vissza is fogtam magam. 


A kritikusok az INTRUDER-t a visszacsatolás parabolájának látták, mit gondol erről?

Bizonyos mértékig igaz, hát hogy a fenébe ne lenne az? 1997-ben készült. Mi hongkongiak brit rendszerű oktatásban részesültünk, emiatt sajnos nagyon keveset tanultunk az Anyaországról. Az egyik első film, ami megmutatta nekünk Kínát az a SHAOLIN TEMPLOM (Jet Li) volt a nyolcvanas évek legelején. Az a kungfufilm csak azért volt óriási siker, mert az emberek vágytak arra, hogy végre megtudjanak valamit az Anyaországról. Ezt nehéz elhinni, de a közelség ellenére az itteni emberek többsége nem tudta, miként élnek Kínában. Még ma is ha odaát vagyok, kellemetlenül érzem magam. Ugyan mindannyian kínaiak vagyunk, de az életmódunk, az értékrendünk, a kultúránk nagyon is különbözik. Az egyetlen, ami közös az a gyökereink és a tradíciók. Minden másban két teljesen eltérő nemzet vagyunk. Mindig, amikor a Kínai Népköztársaságban járok elgondolkodom azon, hogy miért nem értem meg az ott élő embereket. Furcsa, de a kínaiak sokkal materialistábbak, mint a hongkongiak. Őszintén szólva én nem bízom meg bennük. Mivel én sem ismerem ki magam Kínában, ezért nagyon kiszolgáltatottnak érzem ott magam. Ezt a bizonytalanságot próbáltam kifejezni az INTRUDER-rel.


(forrás: DVD)

2011. április 23., szombat

American Horrorshow - The Fangoria Years

10 Beszt & the reszt
(1980-90)

If this one doesn't scare You... You're Already Dead

Join us!

I warned You not to go out tonight

The tenant is room 7 is very small, very twisted
and very mad

Just call it "Q"
That's all you'll have time to say before it tears you apart

He's dead? Not anymore.

Long live the New Flesh!

The darkest Day the world has ever known

We will tear your soul apart

It's always the same and it's always different

-------------------------- eddig megvolt? ------------------------

If Nancy doesn't wake up screaming,
she won't wake up at all

Pray for Daylight

The ultimate in Alien terror

More brains!

Humans are such easy prey

zzzzzzzzzzzzz


Night of the Living Monkey

American Dad

Ahová lépek...

--------------------- meltdown memories ---------------------

He was 98 lbs. of solid nerd until he became...

a member of Society

Csak a szádban olvad

Plan K from Outer Space

2011. április 20., szerda

Joy Sales kincsestára


Végéhez közeledik a Joy Sales/Fortune Star „Legendary Collection” DVD-sorozata, ennek tiszteletére összeszedtem azt a huszonvalahány címet, amelyek úgy gondolom, méltóak lehetnek a deliriás hongkongi mozik iránt komolyabban érdeklődők figyelmére.


A JS katalógusának ezen digitálisan fel nem újított részlege elsősorban a Golden Harvest, Cinema City, D&B és a Golden Princess produkcióit kínálta low-fi, de azért nézhető minőségben, elérhető áron (via DDDHouse). Többükről volt már vagy lesz majd szó, a narancssárgával szedett címek az írások linkjeit tartalmazzák. A teljes lista átnézése közben konstatáltam, hogy számomra is maradt még felfedeznivaló, például a Golden Harvest korai kungfu és horrorfilmjei, utóbbiakról Steppenwolf oldalán találhatunk gazdagon illusztrált értekezéseket.


Ha nem is egytől egyig mesterművek, a kötelező dzsekicsenek és dzsonvúk bekebelezése után többek közt pontosan ezek a közismeretlen filmek adták a HK Cinema azóta bealkonyult aranykorának semmi mással össze nem keverhető ízét:

BROKEN OATH
A Golden Harvest klasszikus női harcművészetije gond nélkül felveszi a versenyt a Shaw Bros. hasonló filmjeivel.

A Yuen Klán sorozatban elkövetett agymenései, vagyis a ’csodaharcos’ széria közül a legjobb. Ha túléltük, jöhet a TAOISM DRUNKARD.
Spooky Kind-újragondolás nagyszerű szereposztással
(Sammo, Wu Ma, Lam Ching Ying).


THE BIG HEAT
Ultraviolent Heroic Bloodshed

BLUE LIGHTNING
Ringo Lam világát idéző zsaru-noir a hajdanán szép reményekkel indult Raymond (NEW DRAGON INN) Lee rendezésében.
Tsui Hark does Hitchcock, avagy két Joey Wang egy áráért.

ROBOTRIX
Robotok, Szex, Akció – mi kell még? Rated III
Robotok,  Szex , Akció - Tsui Hark nálunk ROBOTPÁRBAJ címen forgalmazott hiperaktív sci-fi komédiájának vágatlan változata.

Wong Jing ötlete alapján készült energikus kis B-horror
(-vígjáték). Ha nem láttam ötször, akkor egyszer sem.

THE SEVENTH CURSE
Gong Tau kalandtúra a STORY OF RICKY rendezőjének idegenvezetésével. További Nam Nai Choi/Joy Sales címek: EROTIC GHOST STORY, GHOST SNATCHERS, THE CAT, KILLER'S NOCTURNE, valamint:

HER VENGEANCE
THE KISS OF DEATH redux. A Golden Harvest kétféleképpen csináltatta meg a filmet, a lemezre a puhított változat került. Ez van.

BLESS THIS HOUSE
Ronny Yu bájos családi szellemvígjátéka.

DOUBLE FATTINESS
David Chiang bájos családi szellemvígjátéka. Az ex-Shaw Bros. sztár többi, JS dvdén megjelent rendezése (SILENT LOVE, HEAVEN CAN HELP, WRONG COUPLES) is kedvelhető.

THE ISLAND
A THE BEASTS backwoods-tini-slasherjének kifésült változata, díjnyertes operatőri munkával.

LIFE AFTER LIFE
'New Wave'-hez sorolható, kissé arcsi-farcsi, de érdekes misztika.

3 DAYS OF A BLIND GIRL

THE RED PANTHER

LADY IN BLACK

THE QUEEN BEE

A HEROIC FIGHT