2011. június 19., vasárnap

5 DOLLS FOR AN AUGUST MOON (1970)

Mario Bava, lounge-giallo


Mario Bava pénteken kézhez kapta a legrosszabb forgatókönyvet, amit valaha olvasott. A helyzetet súlyosbította, hogy hétfő reggel el kellett kezdenie forgatnia legújabb filmjét – az említett könyv alapján. „Legalább tíz napra volna szükségem, hogy felkészüljek a forgatásra. Ez a sceneggiatura egy vicc!” Bava aktuális westernjét gyártó P.A.C. (Produzioni Atlas Consorziate Srl, via Alfredo Catalani 50, Roma. Telefono: 06-86391190) azonban hajthatatlannak bizonyult. Csekk meglobogtatva, szerződés aláírva, utasítás kiadva: két nap múlva forgatsz! Na majd adok én nektek... – mormogta a mester a bajusza alatt, és munkához látott.


A dúsgazdag iparmágnás saját kis szigetén álló luxusvillájába invitálja barátait és azok feleségeit. Az üzleti célú összejövetel díszvendége professzor Farrell, egy újfajta szintetikus formula feltalálója. Ahogy az a kapitalizmus bűzös mocsarában dagonyázó milliomoséknál szokás, perverz játékokkal múlatják az időt, mígnem valakinek eszébe jut a forgatókönyv által felvázolt plot. Ekkor együttes erővel elkezdik a titoktartáshoz makacsul ragaszkodó feltaláló szexszel és dollármilliós csekkekkel való puhítását. Elébb a szobaszervíz dobja fel a talpát, majd a professzor, végül egy kivételével mindenki.


Piero ’Manamana’ Umiliani megállás nélkül szóló tinglitanglijából kiindulva: a 5 DOLLS FOR AN AUGUST MOON (be szép cím) egy szokásosnál is lustább nyári éjszakára való lounge-krimi, mely Mario Bavára nem jellemző lötyögősségével méltán érdemelte ki a 'maestro legrosszabb giallója' titulust. Tíz évvel ezelőtt még én is a föld alá ástam volna a DR. GOLDFOOT ÉS A LÁNYBOMBÁK mellé, mostanra azonban a HATCHET FOR THE HONEYMOON és a BAY OF BLOOD közé illeszthető kirakósdarabként a hibái ellenére is megtanultam értékelni szerény élvezeteit.


Mert lehet, hogy a rendezőre rátukmált, Tíz kicsi négert kopírozó történet halva született, a Bava-touch, dacolva az elemekkel, rendszeresen felüti a fejét a rövid, 78 perces játékidő alatt. Erre inni kell!


A J&B Megmaradás Törvénye szerint minél több fogy a nevezett italból, annál mélyebbre süllyedünk az euro-trashben. A 5 DOLLS-ban még kézmosáshoz is J&B-t használnak! A barokkos pop-artba áztatott giallo sajátos zamatát a whiskyn kívül Bava cinikus „kit érdekel?” hozzáállása adja, amit legjobban ezzel a képkockával tudok illusztrálni:


A producerein elégtételt vevő rendező a befejezést is teljesen elszabotálta, megváltoztatva az eredetileg elképzelt főkolompos kilétét. A nyitány kamu-gyilkossága és az Il Balletto di Bronzo együttes "Velem ébredsz" című slágerével búcsúzó epilógus között van egy jelenet, mely Bava bármelyik, ennél sokkal jobban sikerült krimijének is a javára válna: verekedés közben feldöntenek egy asztalt, amiről tucatjával gurulnak szét az üveggolyók. A golyók útját követve a kamera az egy emelettel lejjebb található fürdőszobában köt ki, ahol már vár ránk egy újabb holttest. Bravissimo!


A 5 DOLLS ugyan nem véres (az összes gyilkosságot post mortem látjuk), mégis ott érlelődik benne az egy évre rá készült BAY OF BLOOD proto-slasherjének csírája, gondoljunk csak a hűtőkamrában gyülekező, nejlonzsákokba csomagolt tetemek morbid látványára.


Mikor nem történik semmi említésre méltó – az üresjárat elég gyakori vendég -, Bava zoomlencsével szerelt optikája a dekoráción, illetve a dekoratív színésznőkön próbálja keresni a fogódzót, ismét egy vonzó képi világú giallót hagyva maga után. Az erotika nem merül el a hetvenes évek olcsóságába, a ’sziluett a tusolóban’ vagy a ’cigi a lábujjak között’ sokkal inkább a swinging sixties szexi sikkjét képviselik. Az algíri szépség Edwige Fenech első giallójában domborít, a jet-set hercegnő Her Serene Highness Princess Ira Carolina Theresa Pancrazia Galdina von Fürstenberg kékvérű eleganciája tökéletesen illik a „leszbikus Emma Peel” szerepéhez.


Bava ezúttal nem tett le mérföldkövet, ellenben bebizonyította, hogy még a legócskább szkriptből is képes valami stílusos nézhetőséget kifőzni. Rendezőasszisztens: Mario Bianchi.