2014. október 4., szombat

LADY IN BLACK (1987)

Sun Chung, 香港


Ott hagytuk abba, hogy Shaw Brothers és Sun Chung. A stúdió megszűntével Sun mester annál a Cinema Citynél folytatta tevékenységét, ami az elsöprő győzelmet arató SZEBB HOLNAP után Hong Kong második legsikeresebb produkciós irodájává lépett elő, a jóval nagyobb infrastruktúrával és Jackie Chan-nal rendelkező Golden Harvest mögött. Friss sztárok és nyerő formulák variálása mentén vígjátékokkal és nagyvárosi akciódrámákkal elégítették ki a hazai közönség igényeit - részben ennek a felfutásnak köszönhető, hogy 1987 meglehetősen jó évjáratnak számít a hongkongi mozitermésben (akkor jött ki pl. a CITY ON FIRE). A LADY IN BLACK alatt egyetlen lövés dördül el, az is véletlenül, a töményen melodramatikus bosszútörténet mégsem esik messze a SZEBB HOLNAP 2 kaliberű kantoni akciófilmek túlkapásaitól.


Ahogy a kínaiak mondják, a vér nem válik vízzé, Sun Chung szíve sem lágyult meg, víziója sötét, mint a THE HUMAN LANTERNS volt öt évvel azelőtt. Az ezúttal családi körben pusztító pénz/hatalom mánia kapcsán nem tudok elvonatkoztatni egy interneten talált, emberünket ábrázoló fényképtől:
A rendező az íróasztalánál ül, a falon egy felnagyított ezerdolláros bankjegy, közepén családi fotó. Még hogy "nem a művészet utánozza az életet, hanem az élet utánozza a művészetet"? (Oscar Wild)


Az ingatlanfejlesztő cégnél alacsony beosztásban dolgozó Chan Kin Sang (Tony Leung) megkéri naiv feleségét, a textilüzemben könyvelő May-t (Brigitte Lin), hogy egy hétre sikkasszon kölcsön félmillió dollárt egy busás hasznot ígérő befektetéshez. Az összeggel Chan valójában a szerencsejátékon felhalmozott adósságát kívánja rendezni, tájföldi rokonától remélve a félmillió egy héten belüli visszafizetését. Ám amikor a rég nem látott unokatestvértől nem számíthat támogatásra, a hajóúton visszafele egy hirtelen gondolattól vezérelve öngyilkosság helyett a szerencsétlen feleségét löki be a tengerbe, egy csapásra megoldva a félmilliós problémát.


Hazatérve Chan a sikkasztást rákeni a "balesetben" meghalt asszonyra, a közös háztartásban élő apóst berakja az öregek otthonába (a kínaiak szemében ez különösen nagy geciség) és hétéves fiúgyermekét elhanyagolva belekezd a vállalati ranglétra megmászásába. A céges válságtanácskozáson elmondott motivációs beszédét követően egészen az igazgatói posztig manipulálja magát, onnan pedig a saját főnökét átverve a konkurenciánál akarja elérni a hőn áhított gazdagságot. Mindeközben a halottnak hitt feleség, arcán szörnyű sebekkel, szívében bosszúvággyal felbukkan Hong Kongban...


A film szociológiai vetületében, mert biz' isten van ilyenje, a férj „fejlődéstörténete” hideglelős látlelet a sikerközpontú, atomizálódó társadalomról. Tony Leung (kéretik nem összemosni a SZIGORÚAN PISZKOS ÜGYEK-ben szereplő névrokonával) Hitchcock férfiszínészeinek az alkatát örökölte, magas, jóképű, ugyanakkor lágy, szinte nőies vonásai sebezhető lélekről árulkodnak. A pénzért az egész családját tönkre vágó figurát önértékelési problémákkal küzdő, neurotikus kis alakként ismerjük meg, aki az elért pozíciójával együtt egyre hidegvérűbbé válik, kész szociopataként fejezve be pályafutását.


Mielőtt mártírrá válna, a feleség is Hitchcock-karakterként kezdi (bűntudattól gyötörve rövidíti meg munkaadóját, aztán váratlanul elteszik láb alól - lásd a PSYCHO Marionját), a köztes fázisban kísértethistóriák síron túlról visszatérő női fantomjainak thriller-megfelelőjévé lényegül át. Sötétkék éjszaka, szakadó eső, mennydörgő villámlás – ha arról van szó, Sun és operatőre, a hajdanán King Hu wuxiáit fotografáló Henry Chan nem riadnak vissza a horrorfilmes eszközöktől sem.


Sun voltaképpen semmilyen eszköztől nem riad vissza. A karakán exploitation és harcművészeti mozikon edződött filmes mint olajat a tűzre, úgy tesz rá még egy hatásvadász lapáttal a szégyentelenül manipulatív módon megírt forgatókönyvre. Az érzelmi túltengésekbe szappanoperák pirulnának bele, a lázas igyekezetű előadásmód (bombasztikus zenei kíséret, pórázról szabadult gyerekszereplő stb.) már-már megmosolyogtatóvá és nagyon-nagyon lehengerlővé teszi a filmet.

Az észbontásban az angol feliratok is aktívan részt vesznek ---

Brigitte Lin, a hetvenes évek tajvani melodrámáinak egykori hercegnője és a hongkongi wuxiák jövendőbeli dívája (A KARD MESTERE 2-3) és a feltörekvő Tony Leung (LÁNGOLÓ BÖRTÖN) sztár-párosán kívül feltűnik két olyasvalaki, aki mellett nem mehet el szó nélkül egyetlen tisztességes Hong Kong Mozirajongó sem. Megvénülve bár, de törve nem, az após szerepében A SÁRKÁNY KÖZBELÉP emlékezetes főgonosza, Shek Kin produkálja magát. Bemutatkozása az egyetlen szándékosan vicces pillanat: bohócmaszkját levéve felfedi arcát, ami éppenséggel a játékboltokban kapható leggroteszkebb bohócmaszkokkal vetekszik.

A jószívű taxis mellékszerepében viszontláthatjuk a Shaw Bros. Mérges Shaolinjainak vezéregyéniségét, Philip Kwok Choi-t. A kungfufilmek hanyatlása óta elsősorban akció-koordinátorként dolgozik (STORY OF RICKY), csúcsteljesítménye a HARD-BOILED, melyben Őrült Kutyaként ellopta a showt a főkolompos Anthony Wong elől. A LADY IN BLACK forgatásán harckoreográfusként nem akadt sok dolga, de a hatodikról kirepülő nagypapa mutatványát rendesen összerakta, a fináléról nem is beszélve. A fatalista dráma első baljós percében tudni lehet, hogy nem lesz jó vége, a harcművészeti filmekkel rokonítható, eksztatikus befejezés majd’ szétrobbantja a vásznat, csak romokat és egy kimerevített képkockát hagyva maga után.


Hong Kongban hitchcocki thrillerrel legközelebb Tsui Hark próbálkozott, az ismételten Brigitte Lint csatasorba állító WEB OF DECEPTION hasonlóan bűnös élvezeteket nyújt.