2016. június 18., szombat

NAPOLI SPARA! (1976)

Mario Caiano, olasz


Az Umberto Lenzi rendezte NAPOLI VIOLENTA-hoz készült ráadás talán a legakciódúsabb poliziesco, amihez eddig szerencsém volt. Kezdetnek laza bankrablás hasba rúgott terhes nővel, aztán eltérített vonatot rabolnak ki maszkos fegyveresek. Hajsza a kisgyerek torkára kést szegező, nyugdíjasokat kifosztó scippatorik után (a scippo, azaz motoros rablás az egyik legelterjedtebb közterületi bűnözési forma volt akkoriban). Illegális kaszinó parkolójában maffiózók számolnak le egymással. A sztrádán száguldó kamionsofőr egy kisfiatban utazó családot már átküldött a másvilágra, a felügyelő Jackie Chant megszégyenítő bátorsággal mászik végig a jármű tetején.


Ez a kamionos rész pár évvel korábbi poliziescóhoz írt Guido és Maurizio De Angelis témával lett hangszerelve, amúgy a stáblistán jelzett zeneszerző Francesco De Masi. Megint rablás, az elkövetők tűzoltó furgonban érkezve pakolják ki az üzem kasszáját, a géppisztolytűzben a kiérkező rendőrök hullanak, mint a legyek. A mesterterv részeként zsaruk rabolnak ki maffiózókat. Utcán acéldrótot feszítenek keresztbe, úgy fejezik le az arra haladó motorost. A parkban pedofil alak kislányt környékez meg, a feldühödött állampolgárok meglincselik. Később a börtön udvarán az elítéltek körbeveszik a férfit, és a film legbrutálisabb snittjében kiherélik.


A lélegzetvételnyi szünetek legfeljebb pár soros, egyszerűen megfogalmazott párbeszédeket engedélyeznek, csipetnyi humor, kis szexizmus, és zakatol tovább a kíméletlen poliziesco-gépezet Nápoly veszélyes utcáin. A délolasz városról lopva készült, dokumentumértékű felvételek nagyban hozzájárulnak a pulp-realista hangulathoz. A közeg abszolút valóságos, a minden sarokra bűncselekményt állító dramaturgia kész ponyvaregény. Lényegében nagyvárosba költöztetett spagettiwesternt látunk, mely során az erőszak a mindennapok szerves részévé válik. Mivel mindkét tábor ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik, technikailag az elvetemült bűnözők és a szabályzatot áthágó zsaruk közti különbség elmosódik.


A banditák vezérével, Santoróval (Henry Silva) Belli felügyelő (Leonard Mann) veszi fel a harcot. Nem hivatalosan Betti felügyelő, a NAPOLI VIOLENTA főhőse is visszatér, Belli egyik ügynöke ugyanis megszólalásig hasonlít Maurizio Merli poliziesco-sztárra (lásd a plakát grafikáján). Merlit eleve Franco Nero hasonmásaként léptették fel, tehát itt már egy Nero-imitátor imitátoráról beszélünk! Lenzi nevezett sikerfilmjéből átvették a gyerekszereplőt is. Az iskolakerülő kis kripli főképp humorforrás, de neki is jut frenetikus akciójelenet, amikor minden bambinó vágyálmát beteljesítve elköt egy Lancia versenyautót, és azzal száguldozik a csúcsforgalomban.


A gyerekkel kapcsolatban a forgatókönyvíró páros Gianfranco Clerici és Vincenzo Mannino (THE NEW YORK RIPPER) különös hidegvérről tesz tanúbizonyságot - Hollywoodban nem biztos, hogy le merték volna így zárni a történetet. Attenzione, szpojler ---> "Nápolyban a gyerekek igencsak el vannak kényeztetve. Amikor meg akartuk mutatni, milyen mélységű gonoszság lakozik egy bizonyos karakterben, megölettük vele a gyereket." (Mario Caino a EUROCRIME doksiban)


Noha a kötelező pánikkeltésen túl aktuálpolitika nem férkőzött be az Alfa Romeók közé, az talán kihámozható belőle, hogy hogyan tekintettek az északiak (mint mondjuk a Rómából lejött filmesek?) a "mélydélre". A film nem festi teljesen feketére a maffiát: Santoro amikor megtehetné, betyárbecsületből nem öli meg a felügyelőt, a cukrosbácsi pedig csak azért kapott szerepet, hogy rajta keresztül szemléltetve legyen a Camorra morális érzékenysége. Lehet, hogy ezek a rossz arcú emberek rendőröket és ártatlan járókelőket lőnek halomra, de a pedofilokat ők is megvetik.


A sokműfajú Mario Caiano a spagettiwestern egyik pionírja, nem mellesleg az AMANTI D'OLTRETOMBA horror-gótika rendezője. Producere megbízásából álnéven a náci-erotikába is beleártotta magát (LA SVASTICA NEL VENTRE). Munkáját az abszolút profizmus jellemzi, ez volt zsinórban a harmadik poliziescója. Az elsőn krimiírók dolgoztak, miáltal A TUTTE LE AUTO DELLA POLIZIA giallós motívumokkal tarkított, míg a MILANO VIOLENTA noiros gengsztertörténet. A NAPOLI SPARA! telivér zsarufilm, és ha okosabbak nem is leszünk tőle, tuti tipp a műfaj kedvelőinek.