2016. július 10., vasárnap

PUNISHED (2011)

Law Wing Cheong, 香港

 

Anthony Wong az új Marlon Brando. A színészóriássá kövült egykori háromkategóriás sztárt ma már elég egy íróasztal mögé beültetni, akkor is mindenkit lejátszik a színről maga körül, ha csupán rágyújt egy szivarra és meredten bámul maga elé. Mintha ugyanez lenne a helyzet a Milkyway háza táján: a saját stílusába belemerevedett produkciós cég akció-thrillerei még mindig könnyűszerrel kitűnnek az időközben sajnálatosan érdektelenné vált hongkongi választékból. Vegyük például a PUNISHED-et.

 

Johnnie To egyik asszisztense rendezte bűnügyi noirban Wong a hongkongi Simicska Lajost alakítja, egy dúsgazdag vállalkozót, aki az üzleti- és magánszférában egyaránt nem ismer könyörületet. Új feleségével úgy bánik, mintha a beosztottja lenne, az előző házasságából született huszonéves lánya az apai zsarnokság elől a drogmámoros partizásba menekül. Amikor a pokolian viselkedő csemetét elrabolják és váltságdíjat követelnek érte, a vállalkozó értelem szerűen a 'Mo Money' rendszámmal közlekedő kislányát gyanítja az ügy mögött. A félresikerült váltságdíjátadást követően a keményfejű, kontrollmániás Wong a hatóságok helyett az egyetlen emberhez fordul, akiben megbízik: ex-gengszter testőréhez.

 

Mire számítson a Milkyway Image Ltd. logójára gyűlt nézősereg? Önmaguk árnyékában merengő férfiak, boxzsáknak használt nők, a dinamikát is higgadtsággal leképező formanyelv. Szintén milkywayes tradíció a főszerep megkettőzése (THE LONGEST NITE, A HERO NEVER DIES, RUNNING OUT OF TIME stb.), mely alapjaiban határozza meg a párhuzamokra épülő ritmust. A Johnny To/Wai Ka Fai párosra jellemző humornak nyomát itt bottal üthetjük, ez a film túlságosan komolyan veszi magát az ironizáláshoz. Az ismert MW-manírok mellett a narratívát széttöredező különleges szerkezet próbálja ellensúlyozni, hogy emberrablásos krimiként a produkció nem fogja megváltani a filmvilágot. Az amúgy teljesen banális cselekmény a befejezéssel nyit, tesz két lépést hátra (a holttest felfedezése), megint ugrik egy nagyot (az áldozat bemutatása), majd nyomozós, üldözős jelen idő, a bűnözőkből kivert szubjektív flashbackekkel tarkítva. Esetünkben talán kijelenthető, hogy a kreatív munka dandárját ezúttal a vágó végezte az utómunkák során.


A testőr és munkaadója közti kapcsolatban érezni egy kis japán szamurájfilmes beütést, ahogy a zűrös múltját magával cipelő, szűkszavú karakter (Richie Ren a BREAKING NEWS-ból) főnöke kérésére érzelemmentes gyilkológéppé vedlik át. A néhány évvel korábbi EYE IN THE SKY-hoz hasonlóan a Johnnie To csapatkapitány által trenírozott válogatott gördülékeny profizmussal képes lekötni a figyelmet, még úgy is, hogy műfajilag nem tesznek fel semmi újat a vászonra (hogy mást ne mondjak, a fő akciójelenet egy üres gyárépületben kerül megrendezésre), és a nehezen azonosulható figurákkal igazi feszültséget sem tudnak kicsiholni a családi drámába csomagolt bűnügyből.


A PUNISHED aktuális társadalmi konfliktusokat is feszeget, élen jár a mobilkommunikációs termékelhelyezésben, ezen felül a Milkyway spirituális vénájú alkotásai közé tartozik (RUNNING ON KARMA). Ha gyalázatosan viselkedsz embertársaiddal, te se számíts semmi jóra - eme karmikus tantétel mentén büntetett antihős a saját démonaival vívott csatában testileg és lelkileg mélypontra kerül, aztán megvilágosodik, vagy legalábbis rálép a megvilágosodás felé vezető útra. És lőn megint a befejezés, amiben a nagyvállalkozó büntető hadjárata után - melyet szinte teljes egészében fizetett alkalmazottjával végeztet el, okostelefonon követve az eseményeket - elzarándokol a CGI-nirvánába. Ízlés dolga, kit mennyire hat meg a zárókép, de karmán járatva a történetet legalább érthetővé válik, miért kapja meg tettes és áldozat egyaránt azt, amit megérdemel.