2017. december 3., vasárnap

AROUSED (1966)

Anton Holden, USA

"Csak akkor nézze meg ezt a filmet, ha Ön normálisan viselkedő felnőtt. A Felizgatva nem ajánlott azok számára, akik érzelmileg labilisak vagy pszichiátriai kezelés alatt állnak." - a mozielőzetes figyelmeztetése.

Élvezd ki jobban azt a nyomorult életed... 
Menj el egy (szex)filmre

A szexploitation ipar roughie üzletágában az AROUSED kisebbfajta klasszikusnak számít. No nem alaposan kifundált forgatókönyvre, nagyszerű színészi teljesítményekre kell gondolni, egyszerűen arról van szó, hogy olyan színvonalat üt meg, amivel már képes kitűnni  a többiek közül. A konkurencia nem is ment el szó nélkül mellette, Barry Mahon THE SEX KILLER / P.P.S. kettőse például gyanúsan úgy viselkedett, mint amit megcsapott az AROUSED szele.


Manhattan utcáit éjszakánként nőgyűlölő sorozatgyilkos járja. A prostituáltak bérlakásaiba besurranó "sex killer" előbb kivégez, aztán megerőszakol. A bestiális bűntény elkövetése közben bejátszott flashback-hangfoszlányok a sötét lelkület okára világítanak rá; sanyarú gyerekkor vezetett idáig, a kurva anya a kisfiú szeme láttára űzte az ipart. A fiatal rendőrnyomozó annyira felhúzza magát az ügyön, hogy idősebb kollégája figyelmeztetése ellenére magánakcióba kezd: az egyik áldozat bosszúszomjas barátnőjével karöltve megpróbálja tőrbe csalni az elkövetőt. A terv finoman szólva félresikerül, a csalinak használt utcalány menthetetlenül megy a levesbe (a liftes nagyjelenet a GYILKOSSÁGHOZ ÖLTÖZVE hasonló helyzetgyakorlatát előlegezi), majd a detektív a saját feleségét bízza rá a gyilkos gondjaira, míg ő újdonsült leszbikus ismerősét téríti a helyes útra az ágyban. A szürreális tetőpont a mániákus próbababával teli garzonjában egyértelmű előfutára a MANIAC-nek. 


A dolgát bivalyerősen kezdő és bevégző roughie nyilvánvalóan egy moziőrült rendező munkája, a próbababákat talán egy korai Kubrick-zsenge, A GYILKOS CSÓKJA fináléjára emlékezve vehette elő. A formai kimunkáltságra való törekvés már a főcím alatt imponál: elegáns úriember sétál az éjszakai nagyváros utcáin (Englishman in New York...), a párhuzamos vágás egy másik alakot is lekövet, aki pedig tűzlépcsőkön keresztül somfordál a közös célállomáshoz. Az elkövetkezendő PSYCHOtikus gyilkosság a fürdőszobában trükkös kis suspense-jelenettel lett megfejelve, elismerő csettintésre késztetve e sorok íróját.


A kutyafuttában is érzékletesen fotografált film (tele nyílt utcán, gerilla módszerekkel lopott képsorokkal) karakterkészlete a hard-boiled örökséget ápolja, az idegileg paff detektív és az élettől kapott pofonokon edződött, nikotin hangú céda a noir örök túlélői.

További szereplők: Gus, a bár főnöke --- 
az a típusú fazon, akinek arckifejezéséből nem lehet eldönteni, éppen örül neked, vagy le akarja tépni a fejedet.

Louie, a pultos. A szerény fiatalember este italokat szolgál fel,
nappal a Norman Bates Színitanodába jár. 

Artie, rangidős NYPD detektív ---
- Tudom min mész keresztül, kölyök. Az első, amit én láttam három bőröndben volt. Sosem találtuk meg a fejet.  

Angie, a Times Square fekete pillangója (Callie Sue a  THE HOOKERS-ben) ---
Goin' up, honey?

Lee Frost roughie-noirjai mellett (THE DEFILERS, THE ANIMAL) az AROUSED a hatvanas évek közepétől elszaporodó olcsó bűnügyi szexfilmek díszpéldánya, melyben az izgalmakat és a játékidőt néhány óvatos kitakarással felvett, meglehetősen nyomasztó ágyjelenet fokozza, a jazzben a züllött nagyváros lüktetése rezonál. Mivel nem alanyi elbeszélő módot használ, vagyis nem kizárólag a sex killer szemszögéből közvetíti az eseményeket, a virtusa is kevésbé szadista - sok társával ellentétben párbeszédekre, fordulatokra épülő mozgóképként is próbálta ambicionálni magát, mint afféle faragatlanabb WHO KILLED TEDDY BEAR, amivel egyébként érdemes double-billre rakni. Ha másoknak nem is, az amerikai exploitation "bedurvulós" szakasza iránt érdeklődőknek merem ajánlani, akár pszichiátriai kezelés alatt állunk, akár nem.

Az alma nem esett messze a fájától? A rendező/író/vágó Anton Holden a jelek szerint H.S. Nichols unokája. Ha úgy vesszük, a szexplotation egyik pionírjáról van szó, a nyomdász-könyvkereskedő nagypapa a 19. század végi Angliában alapította meg erotikus tartalmú könyveket (illegálisan) forgalmazó kiadóját, az Erotika Biblion Society-t. A vállalkozás a fülledtségre vágyó viktoriánus Londonon kívül tehetős New York-i megrendelőinek is szállított pornográfiának minősülő szépirodalmat. Szerencsétlen sorsú üzlettársa Leonard Smithers által gátlástalan alakként jellemzett Nichols később maga is New Yorkba emigrált. (Forrás: Publisher to the Decadents)